Korai magyar hadtörténet
|
Magyar
|
Egyetemes
|
I. Levédia (Alsó Volga-Don vidéke, Bíborbanszületett Konstantin írja Bulcsú elbeszélése után)
|
720. körül az arab támadás miatt alánok érkeznek a Don-Donyec vidékére
|
|
731. körül Maszlama arab vezér elfoglalja Derbendet (a Volga folyó torkolatánál vannak már) – egy magyar-kazár besenyőellenes támadás során a magyarok egy része leszakad
–> szavárd magyarok Perzsiában
|
|
735. Az arabok Itilt nem ostromolják, de a Volga mellett legyőzik a kazárokat
|
|
799. kazár támadás és győzelem az arabok ellen
|
|
810-820. Lázadás és polgárháború a kazároknál
|
|
811 júl. 26. Krum bolgár kán szétveri Makedóniában I. Nikeforosz seregét
|
Hitvalló Teofanesz a Kronografia-ban írt erről. Ő a kazárokat „keleti türköknek” írja
|
813. jún. 22. Krum legyőzi I. Mihályt (seregeiben kétszer említenek „hunoi”-„vengre” segédcsapatokat)
|
813-820. V. (Örmény) Leó bizánci császár. Messambriában legyőzi a bolgárokat
|
II
|
A kazárok az ókori Tanaisz város kockaköveiből két erődöt építenek. Északon a Sosna torkolatánál a Don átjárójánál 84*100 m-es Majackoe gorodiscse négyszögletű várát, délen a Don alsó átkelőjénél 120*170 m-es Cimljanszkoe gorodiscse-t 4-6 m vastag falakkal. Ez valószínűleg Fehérvár-Sarkel. A magyarok 813 után, de 829-830 előtt elfoglalják és lerombolják
|
821. A-Mamun kalifa megostromolja Konstantinápolyt
|
826. Az arabok meghódítják Krétát és elkezdődik Szicília meghódítása
|
III
|
A kazár kagán Theofilosz császártól (829-842) várépítőt kér
|
832. béke a bolgárok és a frankok közt. A Szerémség a bolgároké
|
833-834. Petronász Szpátáriosz a régi Fehérvártól (Sarkel) 15 km-re délre a Don bal partján felépíti új Sarkelt. 193*133,5 m, 7,5*7,5 m-es saroktornyokkal és3,75 m vastag falakkl. Az új vártól délre 70 km-re a Sal folyótól új erőd, Semikarakory épül 200*200 m-es alapterülettel és 70*70 m-es citadellával, 3 m vastag falakkal. A két erőd Kazárországot nyugat felől védte a magyaroktól
|
|
IV. Etelköz
|
870-920. között muszlim források: a Dontól az Al-Dunáig helyezkedik el a magyarok országa – ez 838-tól al Magyariya
|
|
837-838. a magyarok a makedónok ellen mennek bolgár kérésre (ougroi, ounoi, turkoi=ungri, unni, turki). Északra tőlük portyák a szlávok ellen,akiket a kerszoni bizánci rabszolgavásárban adnak el.
|
839-től ruszok (svéd vikingek) kezdenek a Dnyeper vidékén megjelenni. Tartós jelenlétük a IX. században kijevben nincs
|
|
840. A kirgizek Belső-Ázsiában legyőzik az ujgurokat
Al Mutaszik kalifa Kőzép-Ázsiából török csapatokat toboroz
|
860-861-ben Kerszon környékén találkozik Cyril (Konstantin) a magyarokkal
|
859. (6367 az orosz Őskrónikák szerint) az északi szlávok a tengeren túli varjagoknak adóznak, a déliek a Kievtől délre lakó kazároknak
|
861-862. Rasztiszlav morva herceg a magyarokat hívja Német Lajos ellen Lázadó Karlman területeit támadni (közben befogadták a kazár hatalom ellen lázadó 3 kabar törzset)
|
864 Borisz bolgár kán a pannon és avar pusztákon vonul Német Lajost segíteni a morvák ellen
|
|
865. Bogaris (–>Borisz) bolgár kán megkeresztelkedik
|
|
866. Rusz támadás Bizánc ellen
|
881. szept. elején (aug. 28-i napfogyatkozás után) a magyarok a morva Szvatopluk (870-894) kérésére Bécsnél harcolnak, a kabarok Melk és Pöchlarm között (az ókor óta most említik először Bécs-Weniam nevét). A magyar vezér (király) valahol Dél-Morvaországban találkozott Method érsekkel – a király tisztelettel fogadta az érseket
|
861-882. Hichmar reimsi érsek ír erről
|
867-886. I. Bazileosz bizánci császár
|
882. Helgi (Oleg) a Dnyeperen lehajózva megöli Askoldot és Dirt
|
886-912. VI. (Bölcs) Leó bizánci császár
|
886. Odo gróf megvédi Párizst a normannoktól
|
887. Arnulf bajor herceget királlyá választják
|
892-ben Arnulf (887-899) keleti frank király hívja a magyarokat Szvatopluk ellen. 4 hétig eredménytelenül harcolnak
|
891. Arnulf legyőzi a dánokat
|
Annales FUldensis ad. A. 892 Theotmar salzburgi érsek is ír erről
|
V. A magyaroktól keletre és délre
|
|
893. Ismail ibn Ahmed (számánida uralkodó) megtámadja a karlukokat és az úzokat. Az úzok kazár szövetségben a besenyőkre törnek.
|
|
Vladimir bolgár kánt (888-893) (pogánykodó) megbuktatta Konstantinápolyban nevelkedett öccse, Simeon
|
|
893. Simeon a bizánciak ellen támadt
|
|
894. Baba Eski (Bulgarophygon=bolgárfutás) nagy bolgár győzelem
|
894. szövetség a morvákkal és Bizánccal, győztes hadjárat a bolgárok ellen.
|
894. a szerbeket a bolgárok meghódítják
|
895. a honfoglalás fő eseménye
|
A bolgár-bizánci háború
|
894. az úzok a besenyőkre támadnak
|
899-900. győztes hadjárat Lombardiában. 899. szept. 24.: a Brenta folyónál győzelem Berengár király felett
|
900-911. Gyermek Lajos német király
|
900. az egész Kárpát-medence a magyaroké. A bajor-magyar határ az Enns folyó
|
|
902. győztes hadjárat a morvák ellen
|
|
904. Kurszánt tőrbe csalják és megölik
|
904. a kitajok Belső-Ázsiában legyőzik a kirgizeket
|
907. a pozsonyi csata, Gyermek Lajos király súlyos veresége. Meghal a német érsek, 2 püspök, 6 palotagróf, 3 apát és a hadvezér
|
906. a morva állam megsemmisülése
|
908. a bizánci flotta győzelme az arabok felett az Égei-tengeren
|
910. a Lech-mezőn a magyarok legyőzik a svábokat
|
|
911. a Rajnán túl Burgundia ellen hadjárat
|
912-959. Bíborbanszületett Konstantin Bizánci császár
|
|
915. besenyő támadás az rúszok ellen
|
921. Berengárt a magyarok segítik a lázadók ellen Veronánál
|
917. Simeon legyőzi a bizánciakat
|
924. Pádua elfoglalása. A magyarok az Atlanti-óceánig jutnak
|
922. körül Ibn Fadlán arab utazó a lovasnépeknél járt
|
927. X. János pápa testvérét segítik Itáliában a magyarok
|
930. körül a csehek német hűbériségben
|
933. Merseburgnál a magyarok kitérnek a csata elől
|
930. körül Ibn Ruszta lexikográfus és földrajzíró tevékenysége
|
934. a magyarok Konstantinápolyig jutnak. A császár békét vásárol.
|
934. a besenyők a magyarokkal együtt a bizánciak ellen harcolnak
|
|
936-954. IV. Lajos francia király
|
|
936-973. I. Ottó német-római császár
|
948. Tormás és Bulcsú megkeresztelkedik
|
937. leveri Thonkmár lázadását
|
951. hadjárat Belgiumban és Burgundiában
|
939. Leveri öccse lázadását
|
954. hadjárat Belgiumban és Farnciaországban, Itálián át haza.
|
941. Konstantinápolyt támadó rúsz flottát görögtűz semmisíti meg.
|
955. augsburgi vereség
|
961. a bizánciak visszafoglalják Kréta szigetét
|
959. hadjárat Konstantinápolyig, Botond legenda
|
962. Ottót császárrá koronázzák
|
|
962. a besenyők Kijevet ostromolják
|
|
962-992. I. Mieszko lengyel uralkodó
|
968. sikeres hadjárat Thesszáliába
|
967-999. II: Boleszláv cseh uralkodó, harc a lengyelekkel
|
970. magyar-besenyő, rusz-bolgár hadjárat <-> bizánci győzelem
47 hadjárat: - 40/41 győzelem
- 6/7 vereség
Magyar földön nem járt idegen hadsereg!
|
965. Szvatoszláv kijevi fejedelem szétveri a Kazár Kaganátust
|
|
968-969. rúsz hadjárat a bolgárok ellen bizánci szövetségben
|
|
972. Szvatoszláv fejedelmet a besneyők megölik
|
983. után Géza fejedelem elfoglalja Melk várát
|
973. a Prágai Püspökség a Mainzi Érsekség alatt
|
991. a magyaroka bécsi erdőig vonulnak vissza
|
985. rúsz és úz szövetség a bolgárok ellen
|
997. Vajk-István legyőzi Koppányt a dunántúlon
|
988. Nagy Valdemar (Vlagyimir) elfoglalja Kerszonaszt
|
1000. István megkoronázása
|
1000. a Gneznói érsekség. A lengyelek elszakadnak a német egyháztól
|