Egy érdekes adalék a lamellás páncélok szerkezetéhez

A páncélok legfontosabb tulajdonságai a következők:

1. minél nagyobb védelmet biztosítson

2. minél könnyebb legyen

3. a lehető legkevésbé korlátozza a mozgást.

A vaskohászat kezdetén a kovácsok nem rendelkeztek megfelelő tudással, hogy egy darabból akkora egyenletesen jó minőségű páncéllemezeket készítsenek, melyek beborítsák az egész testet, vagy annak nagyobb felületeit. Ennek a dilemmának a feloldására születtek meg a kisebb lemezek összeerősítéséből létrejött ún. lamellás páncélok. Ezek a páncélok sok kis lemez összefűzéséből vagy egy bőr, textil stb. hordozóanyagra szorosan egymás mellé való felerősítéséből (szegecseléséből) jöttek létre.

A keleti lovas népeknél ez a fajta páncél nagy népszerűségnek örvendett. Éppen ezért a mai hagyományőrző csoportok bemutatóin szintén egyre népszerűbbé válnak ezek a páncélok. Elsősorban bőrből készült replikákkal találkozhatunk, de az igényesebbjén (elszántabbján, ügyesebbjén, tehetősebbjén – kinek hogy tetszik) már fémlemezes páncélokat is láthatunk.

Én is régóta gondolkodom egy hasonló páncél elkészítésén, sok mintát megnéztem, de a három előbb leírt tulajdonságot csak nem sikerült az igényeimnek megfelelően összeegyeztessem. Az első két elem gyakorlatilag adódik az alapanyag milyenségéből, a lamellák nagyságából és átfedéséből, de a harmadik tulajdonsággal, a mozgékonyság akadályozásával csak nem sikerült dűlőre jutnom. Az általánosan elterjedt „nomádos” fűzésminta vagy a whisby-i tömegsírból előkerült páncélokat utánozza, vagy a Birka-ban feltárt lovassírok páncéljának rekonstrukcióját veszi alapul. Ha valaki áthatóbban foglalkozott e témával, tudhatja, nagyjából hogyan is néznek ezek ki: a lényeg, hogy minden (oldalt ill. lent és fent) szomszédos lamella átfedi egymást, és az átfedésnél a lemezek át vannak lyukasztva (1,2, 3 stb. helyen), és az ezekbe a lyukakba befűzött madzag, bőrszalag stb. tartja őket stabilan.

1. ábra: az általánosan használt "nomádos" fűzésminta

A variációk száma szinte végtelen, függ a lamellák alakjától, a lyukak számától, az átfedés nagyságától, de egyvalamiben mind megegyeznek: ahhoz, hogy kényelmesen lehessen bennük mozogni, elől, derék fölött rövidebbre kell hagyni őket, mert máskülönben nem lehet bennük sem lóra, székre, földre ülni, sem lehajolni. Igen ám, de így pont a test egyik legsebezhetőbb lágy része, a has marad fedetlenül. Amennyiben viszont az alsó sor lamella leér a derékszíj alá, és fölkerülnek a comb védelmére szolgáló „szoknyák”, akkor már szinte akrobatikus mutatványokat kell végezzen a „harcos”, ha föl akar venni egy földre dobott kelevézt, nyilat, vagy ne adj Isten lóra akar szállni.

A megoldás sokáig váratott magára, pedig mindvégig itt volt a szemem előtt. A minap nézegettem a páncélos képeimet, amikor előkerült egy oly sokszor látott kínai bőr lemezekből fűzött páncél. Első ránézésre az idő vasfoga által megtépázott példánynak tűnt, de ha az ember kicsit figyelmesebben megnézi, egyből kitűnik a zsenialitás: a lamellák nem minden irányban rögzülnek mereven egymáshoz, csak az oldalt egymás mellettiek vannak szorosan összefűzve.

 2. ábra: a kínai bőr lamellás páncél. Könnyen megfigyelhetőek a sorokat összefűző bőrszalagok

Az egymás fölött elhelyezkedő sorok között a rögzítés sokkal lazább. A felső lamellasor fölső lyukjába befűzött bőrszalag nem a fölötte lévő lamella alsó lyukjához kapcsolódik, hanem éppen ellenkezőleg, az alatta lévő sor lamellájának legfölső lyukjához. Így a lamellasorok egymáshoz képest fölfele elcsúszhatnak, ezáltal könnyítve a mozgást, ám lefele a bőrszalagok rövidsége miatt már annyira nem tudnak elcsúszni, hogy közöttük sebezhető rés támadjon.

3. ábra: ugyanaz a kínai páncél. Jól látszanak a fölfele könnyen elmozduló sorok

Ahogy megdöbbenve nézegettem a már említett képeket, déja-vu érzésem támad. Gyorsan átbogarásztam a számítógépemet, és hogy, hogy nem, sorra kerültek elő a hasonló fűzéssel készült fémlemezes páncélok. A teljesség igénye nélkül csak néhány közülük:

4. ábra: egy mongol páncél. A piros nyíl fölött a lamellasorok meg vannak nyílva.

5. ábra: hosszabb lamellák, hosszú bőrcsíkok, nagyobb mozgásfelület

6. ábra: rövidebb lamellák, rövid bőrcsíkok, kisebb mozgásfelület

Amennyiben valaki ebben a formában nem tartja elég stabilnak a szerkezetet, még mindig fölfűzheti az egészet egy bőr alapra, a sorok középső lyukjain keresztül, ezzel valamennyivel stabilabbá téve az egészet, ám még így is sokkal  kényelmesebb lesz, mintha teljesen mereven rözgülne.

Érdekességként megjegyezném, hogy a terrakotta hadsereg katonáiról készült képeken is könnyen kivehető ez a módszer, annak ellenére, hogy akkor még egymáshoz szegecselték a lamellákat, bőr(?)szalagot csak a négy alsó lamellasor egymáshoz való rögzítésénél használtak a fönnebb említett módon.

Szerző: Wilhelm Ákos Sándor a. Turas

Súgó 1 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

2013.02.21. 17:32 Anti Üdv, Csak olvastam ,hogy van az oldalon irva a kinai páncélokról. Tudok valakit Kinában,aki páncélokat készit és szeretné értékesiteni. Tudok kéüldeni képeket,ha avn érdeklődő. Anti