150-250 cm hosszú kúpos vagy többélű heggyel ellátott bot. A hegy tövében lehet rövid horog vagy kampó, melynek segítségével az ellenfelet le lehet rántani a lóról. A hegy alatt kis háromszög, négyzet stb. alakú zászló következik, mely valószínűleg rangjelző szereppel bírt, de az is elképzelhető hogy a hadtestek, katonai vagy etnikai egységek jelzésére szolgálhatott. Erre utal a kopjafa is, mely eredetileg a halott vitéz fejéhez tűzött valódi harci fegyver lehetett, ennek szerepét veszi át majd később a faragott fa oszlop.

A kopja eredete a múlt homályába vész, valószínűleg már az első lovasok is használhatták, a hasonló gyalogos fegyverek átvételeként.

A lovasroham jellegzetes fegyvere, a vágtató ló sebességét kihasználva a harcos a kopjával gyakorlatilag felnyársalja az elé kerülő ellenséget, majd a becsapódás után mellette elvágtatva hátrafordulva kirántotta belőle azt, vagy a beszorult fegyvert elengedve szablyával, fokossal vagy buzogánnyal harcolt tovább.

Használaton kívül egy, a nyél alsó részén lévő hurokkal a kengyelbe dugott lábra vagy egy másik hurokkal a hátra akasztva viselték.

Szükség esetén dobhatták is, ám erre megvolt a célirányos eszköz, a kelevéz, mely hasonlít ugyan a kopjához, de annál rövidebb és a hegye is kisebb, könnyebb. 

Kopja használata - Altaj vidéki sziklaábrázolás