Április 20-án, vasárnap a semjéni homokbánya területén ismét megmérettettünk.

A szombati felhőszakadások után vasárnap reggel viszonylag derült ég fogadott bennünket. Ránk is fért, hiszen ha tovább folytatódik a rossz idő, ez már a második elhalasztott versenyünk lett volna, ám szerencsére az égiek ezúttal kegyesek voltak hozzánk.

Ahogy a határ fele vezető főútról letértünk, a homokon még csillogott egy-egy kisebb pocsolya, de a lőtér már teljesen felszáradt. Megérkezés után sorra értek bennünket a meglepetések: megcsodáltuk Szabó Árpi legújabb alkotását, egy pikkelypáncélt, majd Kovács Zoli saját készítésű sámándobjával kápráztatta el a nagyérdeműt.  

A lőtér maga is megért volna egy misét, a dombon az egyesületi zászlókkal meg a marhakoponyával, a területjelző zászlókkal, no meg a magas vesszőkímélő partfallal. A több száz méteres lőtávolságról és a távolban éppen rügyező erdőről már nem is beszélve. A társaság csak úgy lángolt a vágytól, hogy ne csak gyönyörködjön a látványban, hanem ki is próbálja. Sokat nem is teketóriáztunk, gyorsan felajzottuk íjainkat, és adjad neki! Irány a távlövés.

A hátszél ugyan kicsit megzavarta a becsléseinket, ám ez különösebben nem zavart bennünket. Igaz, Feri nem gyalogolt az ellőtt nyilam után, és Bokor Zolinak sem lett egy új nyílkészlete, mivel egyikünknek sem sikerült ellőni az erdőig, az viszont kiderült, hogy az ott éppen jelenlévő íjaink közül a magyar TRH-k hordtak a legtávolabb, egy néhány fonttal gyengébb alap pár méterrel lealázott egy extra I-est. Közben - határövezet lévén- tiszteletüket tették a határőrség emberei is, de pár perc érdeklődés és rövid nézelődés után továbbálltak.

Ameddig a vezetőség szokásához híven tanácsot ült, mi a „hajót” próbáltunk különböző távolságokról lyuggatni, változó sikerrel (mondhatnám sikertelenséggel :D).

A Nap már magasan járt, mikor elhangzott a mágikus szó: kezdünk!

Négy célra, négy csapatra fölosztva lőttünk két fordulóban. 20 méterről az őzet, 10 méterről a fölfüggesztett dobókorongot, 15 méterről a rókát és a kacsákat, 7 méterről pedig a fületlen héromdimenziós nyulat kellett a lehetőségek szerint megluggatni. Az őz közepe öt pontot ért a rókával és a kacsákkal egyetemben, míg a dobókorong közepe és a nyúl célköre hetet. Az őzön, a korongon és a nyúlon elért egyéb találatok értéke két pont volt.

A verseny kellemesen pörgősre sikeredett, a változó széljárás viszont elég komoly megpróbáltatást okozott a versenyzőknek. A legtávolabbi cél, az őz gyakorlatilag egy szélcsatornában volt fölállítva, hol a lőállásnál, hol a célnál volt erősebb a szél, hol mindkettőnél lobogtatta nagy vígan a zászlókat. Az őznél már csak a nyúl volt vérmesebb, fülét behúzva lapított a számára kialakított gödörben, és a legváratlanabb pillanatokban megugorva elkapott egy vesszőt, összetörte, vagy a szó szoros értelmében fejvesztett menekülésbe kezdett.

Miután a verseny lejárt, következett még egy kis távlövöldözés, majd néhány formagyakorlatot próbáltunk összehangolni, készülve ezzel a kezdődő bemutatós szezonra és az ópusztaszeri 1100 lövésre egyaránt.

Mindent összevetve, egy kellemes hangulatú verseny után, tapasztalatokban - és egyesek egy jó kis leégéssel- gazdagabban térhettünk haza.

A végeredmény kihirdetése, majd otthon egy kis félreértés letisztázása után az eredmény a következőképpen alakult:

Ridi Ferenc                                        65

Wilhelm Ákos Sándor                         57

Ifj. Bokor Zoltán                                55

Szilágyi László                                   53

Bokor Szilárd                                    46

Kovács Zoltán                                   44

Bokor Tamás                                    37

Kriszte Tomi                                      34

Pálhegyi Csaba                                 33

Erdei Lajos                                        33

Szabó Bálint                                      29

id. Bokor Zoltán                                27

Burian Sándor                                   25

Bokor Boldizsár                                 21

Gál László                                         18

Matiz József                                      18

Boros Ágota                                      17

Szabó Árpád                                     17

Gratulálunk minden résztvevőnek!

A képes beszámoló megtekinthető itt.