Ősmagyar leletek, illetéktelen kezekben
Honfoglaló magyar övvégveret
2012.03.19.
A minap ismét különleges szépségű leletbe botlottam az egyik orosz oldalon. Ezúttal egy aranyozott ezüst övvégveret lett a fémdetektorosok áldozata:
Szemből
Hátulról
Oldalról
A megtaláló állítása szerint Ukrajnában, a Cserkaszi régióból került elő, szórványleletként.
Lehet velem vitatkozni, de mintakincse alapján ez a veret szerintem egy honfoglaló magyar övének dísze lehetett, méghozzá -ismét csak szerintem- az egyik, ha nem a legszebb, legkiforrottabb kidolgozású példány (hasonló eljárással késézült, hasonló mintakincsű pl. a Pestszentlőrincen talált szíjvég1). Sajnos a lentebbi szablyához hasonlóan ennél sem sok esély van arra, hogy múzeumba kerüljön.
Azt már csak csendben jegyezném meg, hogy ha valóban szórványleletként került is elő a földből, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gazdája nem alussza örök álmát valahol a megtalálás helyének környékén, ki tudja milyen fölbecsülhetetlen mellékletet őrizve maga mellett. Igaz, így legalább nem rabolják ki, megzavarva földön túli nyugalmát.
Szerző: Wilhelm Ákos Sándor
1 Ezúton is köszönöm Strohmayer Ádámnak hogy felhívta a figyelmemet erre a párhuzamra.
Egy érdekes szablyalelet oroszföldről
2011.09.29.
A minap egy orosz fórumon bóklászva egy szablyalelet képeire bukkantam. Az érdekességét az adta, hogy a veretein lévő mintavilág a honfoglaló magyarság leletanyagának mintakincsével mutat szoros rokonságot. Olyan szorosat, hogy szerintem bátran kijelenthetjük, egy magyar ötvös munkájával állunk szemben, a veretek anyaga és finom megmunkálása pedig arra utal, hogy valószínűleg egy korai magyar előkelő sírjából származik. Természetesen a szablya ajándékként vagy hadizsákmányként is kerülhetett az eltemetett tulajdonába, de sajnos úgy tűnik nem nagy esély van rá, hogy erről többet tudjunk meg, mivel nem hivatalos föltárás során került elő, hanem fémdetektoros sírrablók találták.
Na, de lássuk a képeket:
A teljes szablya
(a kép szélei valamilyen oknál foga le vannak törölve)
Szépen látszik, hogy egy kiemelkedően gazdag, szinte teljesen hiánytalan díszítésű szablyáról van szó. A kép alapján egyedül a torkolatveret hiányzik, de a függesztőveretek formája leginkább a karosi 52-es síréhoz hasonlít, azon viszont nincs külön torkolatveret, hanem az első hordpánt a függesztőverettel együtt rögtön a hüvely száján van1. Ha jól tudom, a Kárpát-medencéből eddig nem került elő ennyire hiánytalan szerelékes szablyalelet. A bécsi fejedelmi szablyának ugyan megvan minden verete, de az valószínűleg soha nem volt földben. A keresztvasról és a markolat vereteiről sajnos részletesebb képeket nem találtam.
Arany markolatkupak és függesztőfülek
A markolatkupakon és a függesztőfülek aranyborításán honfoglaló tarsolyainkra jellemző palmettás motivumok láthatóak, a háttér viszont (legjobb tudomásom szerint) párhuzam nélküli vonalas díszítésű, vagy inkább a minta teljesen kitölti a hátteret is.
Ezüst hüvelyvég
Az ezüst koptatón szintén a palmettás minta a domináns, de a háttér itt már pontozott. Az aranyveretektől eltérő mintavilága és anyaga utalhat arra is, hogy az eredeti koptatót valamilyen oknál fogva utólag kicserélték vagy kiegészítették, de az is lehet, hogy egyszerűen esztétikai szempontok miatt használták az arany-ezüst kontrasztot. Biztosat persze erről is csak részletesebb vizsgálat után lehetne mondani.
A megtalálás helye valószínűleg Ukrajna, Cserkaszi város környéke. Az aranyveretek össztömege a szöveg szerint 100 g körüli, míg az ezüstvereteké 50 g.
Eddig ennyit sikerült kideríteni. Nem sok, de már ennyiből is látszik milyen kiemelkedő leletegyüttessel állunk/állnánk szemben.
Sajnos a szakszerűtlen feltárás miatt nagy valószínűség szerint rengeteg olyan fontos adat mehetett veszendőbe, amely a történészek számára pótolhatatlan, így a sír feldúlásával valószínűleg sikerült a honfoglaló magyarság történelmének egy jelentős darabját eltűntetni, feltúrni, tönkretenni.
Szerző: Wilhelm Ákos Sándor
1 Ezúton is köszönöm dr. Szőllősy Gábornak a kiegészítést!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
A koptató anyagválasztása nagyon is tudatos lehet. Két hazai példa is van aranyszerelékes szablyához használt (aranyozott) ezüst koptatóra, a rakamazi és (a koptatóját tekintve még publikálás alatt lévő) geszterédi lelet. Az anyaghasználat oka véleményebb szerint a mechanikai igénybevételnek való jobb ellenállóság, hiszen a koptató elhelyezésénél és funkciójánál fogva a fegyver legsérülékenyebb díszítőeleme.